A gondolataink irányítanak minket. És ezért a gondolataink állítanak nekünk csapdákat is.

A csapdák azok a keretek, amelyek megszabják az elképzeléseinket.

A cégvezetők és tulajdonosok azt hiszik: tények alapján döntenek. De ez nem igaz.

Vegyünk egy vállalkozást. Van egy húsz millió forintos hitele. És van húsz millió forintnyi bevétele, amely minden költség levonása után maradt meg az év végén (már a tulajdonosok is kivették a maguk osztalékát).

Az első lehetőség, hogy azonnal kifizetik a hitelt. Mert tartozni nem jó. Mert a hitel törlesztése után olyan szabadok lesznek, mint a hitelfelvétel előtt. Mert ha kifizetik, lehet, hogy újabb hitelt lehet majd felvenni.

A másik lehetőség, hogy a húsz millió forintból vesznek két újabb gépet. A két újabb gép év végére plusz negyven millió forintnyi bevételt termel majd. Így a következő év végén valamivel több, mint kétszeres bevétel áll rendelkezésre a közben már csak 17,6 milliós hitellel szemben. Azért ennyi, mert a két új gépből származó bevétel kitermelte a hitelt havi 200 ezer forintos törlesztő részletét. (Azaz: egyébként ennyivel még javították is a cég egészének év végi eredményét is).

Most azonban még az előző év decembere van. A húszmilliós bevétel sorsáról kell dönteni.

Hogy ki melyik változat mellett dönt, az attól függ, hogy milyen a szemlélete, azaz attól, hogy mi lakozik a gondolataiban, a lelkében, az elképzeléseiben. Ezek pedig úgy alakulnak, ahogy a tulajdonos önmagáról, a cége képességeiről, a piaci helyzetről gondolkodik.

Aki bevállalós, hazardírozós, előremenekülős, az a két gép megvásárlását választja.

Aki szorongó, megfelelni vágyó, az a hitelt fizeti ki.

Aki szerint az a menő vállalkozás, amely csak a saját maga kitermelte bevételből nő, az visszafizeti a hitelt.

Aki úgy gondolja, hogy csak a növekvő bevétel realizálása igazolja egy vállalkozás létét, az belevág a két gép megvásárlásába.

A következő év decemberére majd kiderül, kinek volt igaza. Hiszen lehet, hogy a két új gép:

Rossz esetben például:

• nem növeli az értékesítési bevételt, mert a termék ára drasztikusan lement a cégtől független folyamatok miatt
• elmegy egy ember, aki a két új gépet működtetni tudta volna és nem találtak egy másikat, s így elmaradt a bevétel növekedés
• a makrogazdaság rosszabbra fordult, a bank hirtelen megnövelte a havi törlesztések díját, s a két új gép finanszírozása felszívta a bővülés további lehetőségét: új ember felvétele, IT rendszer megújítása, a benzines szállító teherautó elektromosra való lecserélése is elmaradt, ami pedig csökkentette volna a szállítási költségeket

Jó esetben például:

• a termék iránt megnőtt a kereslet, a két géppel még éppen ki tudták elégíteni a többlet igényt
• a gyorsabb piaci reakciók miatt előbb látták más versenytársaknál, hogy még év közben érdemes egy újabb géppel növelni a kapacitást, így hatékonyan tudták év közben meglovagolni a termék iránti megrendelést
• a banki verseny erősödött, a hitelt finanszírozó bank átstrukturáló hiteleket adott a jól menő cégeknek, s az év közben növekvő bevételek láttán az új hitel kisebb cash-flow terhet jelent a vállalkozásnak

A gyorsabb olvasás érdekében leegyszerűsítettem a cégtulajdonos helyzetét, nem mentem bele az helyzetet alakító egyéb tényezőkbe, mert ha minden változót figyelembe veszünk, akkor ennek a posztnak se lenne vége soha.

Miért kell coach?

Aki egyedül szeretne ezekkel a kockázatokkal és mellékhatásokkal foglalkozni, a jövőbe látni, a fejét vakarni, hogy mit csináljon a kiinduló év decemberében, az NE keressen üzletfejlesztési coach-ot magának.

Aki úgy látja, hogy ez egy olyan helyzet, amelyben a külső szem sokat segíthet, aki 360 fokos elemzést szeretne látni, aki hisz abban, hogy a tulajdonos és a kívülálló coach párbeszéde, egymással folytatott racionális és érzelmes beszélgetése teljesebb képet ad neki ilyen és ehhez hasonló döntések meghozatalakor, az KERESSSEN magának üzletfejlesztési coach-ot.